A szinttávadók általában különféle technikákat alkalmaznak a mért anyag felületén esetlegesen jelen lévő hab vagy gőz kompenzálására. Íme néhány általános módszer:
Frekvenciamoduláció: Az FMCW radarszint-távadók úgy működnek, hogy folyamatosan, idővel lineárisan változó frekvenciájú radarjelet bocsátanak ki. Ezt a frekvenciamodulált jelet a mért anyag felülete felé továbbítják, ahol kölcsönhatásba lép az anyaggal és visszaverődik az adó antennájára. Ha az anyag felületén hab- vagy gőzréteggel találkozik, a radarjel fáziseltolódáson vagy csillapításon megy keresztül a folyadék és a zavaró anyagok közötti dielektromos tulajdonságok különbségei miatt. A radarjel változásait az adó vevőáramköre elemzi, amely kifinomult algoritmusokat használ a folyadékszintre vonatkozó releváns információk kinyerésére, miközben kompenzálja a hab vagy gőz jelenlétét. A visszavert jel késleltetésének és amplitúdójának pontos mérésével az adó precíz és megbízható mérést tud biztosítani a folyadékszintről, amelyet nem befolyásol a hab- vagy gőzrétegek által okozott interferencia.
Jelfeldolgozó algoritmusok: A folyadékszint pontos mérése hab vagy gőz jelenlétében robusztus jelfeldolgozó algoritmusokat igényel, amelyek képesek hatékonyan kiszűrni a nem kívánt zajt és értelmes adatokat nyerni a vett radarjelből. Ezek az algoritmusok jellemzően olyan technikákat tartalmaznak, mint a digitális szűrés, az adaptív jelfeldolgozás és a mintafelismerés, hogy különbséget tegyenek a valódi szintű visszaverődések és a hab vagy gőz által okozott hamis visszhangok között. A vett jel jellemzőinek elemzésével, beleértve annak amplitúdóját, fázisát és frekvenciáját, az adó jelfeldolgozó áramköre képes azonosítani és eldobni a nem releváns információkat, miközben megőrzi a folyadékszintre vonatkozó lényeges adatokat. Ez a fejlett feldolgozás biztosítja, hogy a jelentett szintmérés pontosan tükrözze a folyadék valódi szintjét, még olyan kihívást jelentő üzemi körülmények között is, amelyeket hab- vagy gőzrétegek jelenléte jellemez.
Több visszhang elemzése: A radaralapú szinttávadók többszörös visszhanganalízist alkalmaznak, hogy megkülönböztessék a folyadék felületéről, a habrétegről és a gőzfelületről érkező visszaverődéseket. Amikor a radarjel kölcsönhatásba lép az anyag felületével, többszörös visszhangot generál a mérési környezet különböző felületeiről érkező visszaverődések miatt. Ezek a visszhangok magukban foglalják a folyadék felszínéről, a habrétegről, a gőzfelületről és a radarjel útjában lévő egyéb akadályokról való visszaverődést. A visszhangok közötti késleltetés, amplitúdó és fázisviszonyok elemzésével az adó feldolgozó áramköre különbséget tud tenni a valódi szintű visszaverődések és a hab vagy gőz által okozott hamis visszhangok között. Kifinomult algoritmusokat alkalmaznak a komplex visszhangmintázatok értelmezésére és a folyadékszinttel kapcsolatos releváns információk kinyerésére, lehetővé téve a távadó számára, hogy pontos és megbízható mérést végezzen, miközben kompenzálja a hab- vagy gőzrétegek jelenlétét.
Dielektromos állandó mérés: A kapacitív szinttávadók az anyag dielektromos állandójának mérésének elvét használják a folyadékszint meghatározására. A dielektromos állandó egy fizikai tulajdonság, amely leírja az anyag azon képességét, hogy elektromos energiát tároljon elektromos térben. A különböző anyagoknak eltérő dielektromos állandója van, ami kihasználható különbségtételükre szintmérési alkalmazásokban. A habnak jellemzően alacsonyabb a dielektromos állandója a folyadékhoz képest, ami jelentős kapacitáskülönbséget eredményez a habréteg és a folyadék között. A kapacitív szinttávadók az anyagba merített elektródákat vagy szondákat alkalmazzák a köztük lévő kapacitás mérésére. Az anyag felületén lévő hab- vagy gőzrétegek jelenléte okozta kapacitásváltozások mérésével a távadó pontosan meg tudja határozni a folyadékszintet, miközben kompenzálja az ezen anyagok által okozott interferenciát.
Ultrahangos robbanásbiztos integrált
Ultrahangos robbanásbiztos integrált
