A nyomásérzékelőket a hőmérséklet-változások befolyásolhatják. Ezt a jelenséget hőmérséklet-érzékenységnek vagy termikus sodródásnak nevezik. A hőmérséklet-változások megváltoztathatják a nyomásérzékelőkben használt anyagok tulajdonságait, ami a kimeneti értékek megváltozásához vezethet. A probléma megoldása és a pontos mérések biztosítása érdekében a nyomásérzékelő gyártói gyakran alkalmaznak hőmérséklet-kompenzációs technikákat. A hőmérséklet-kompenzáció általában a következőképpen történik:
1. Hőkalibrálás:
A gyártók különböző hőmérsékleti pontokon kalibrálják a nyomásérzékelőket, hogy olyan kalibrációs görbét hozzanak létre, amely a nyomásértékeket a megfelelő hőmérsékleti értékekhez viszonyítja. Ezek a kalibrációs adatok segítenek matematikai összefüggést létrehozni az érzékelő kimenete és a hőmérséklet között, lehetővé téve a pontos kompenzációt a hőmérséklet változása esetén.
2. Beépített hőmérséklet érzékelők:
Egyes nyomásérzékelők beépített hőmérséklet-érzékelőkkel vannak felszerelve, mint például a termisztorok (ellenállások, amelyek a hőmérséklettel változtatják az ellenállást) vagy az RTD-k (ellenállási hőmérséklet-érzékelők). Ezek az érzékelők mérik a környezeti hőmérsékletet, és további adatokat szolgáltatnak a kompenzációs rendszernek. A hőmérséklet-leolvasás figyelembevételével a nyomásérzékelő beállíthatja a kimenetét, hogy figyelembe vegye a mérési hőmérsékleti hatásokat.
3. Hőmérséklet-kompenzációs algoritmusok:
A modern nyomásérzékelők gyakran alkalmaznak kifinomult algoritmusokat a nyomásértékek valós idejű beállítására a mért hőmérséklet alapján. Ezek az algoritmusok előre beprogramozhatók az érzékelő mikrokontrollerébe vagy feldolgozó egységébe. Az érzékelő aktuális hőmérsékletének és a kalibrálási hőmérsékletnek az összehasonlításával az algoritmus kiszámítja a szükséges kompenzációt a pontos nyomásmérések biztosításához.
4. Érzékelő csomagolása:
A nyomásérzékelők felépítéséhez és csomagolásukhoz használt anyagok befolyásolhatják a hőmérséklet-változásokra való érzékenységüket. A gyártók választhatnak speciális termikus tulajdonságokkal rendelkező anyagokat a hőmérséklet-ingadozások hatásainak minimalizálása érdekében. Például az alacsony hőtágulási együtthatójú anyagok használata segíthet csökkenteni a hőmérséklet által kiváltott mechanikai igénybevételeket, amelyek befolyásolják az érzékelő pontosságát.
5. Digitális kompenzáció:
A digitális nyomásérzékelők gyakran tartalmaznak integrált mikrovezérlőt vagy digitális jelfeldolgozó egységet. Ezek az alkatrészek tárolhatják a hőmérséklet-érzékenységgel kapcsolatos kalibrációs adatokat. Amikor az érzékelő nyomást mér, a hőmérsékletet is méri, és a tárolt adatok felhasználásával valós időben kompenzálja, így biztosítva a pontos kimeneti leolvasást.
6. Külső kompenzációs áramkörök:
Azokban az összetett rendszerekben, ahol több érzékelő is részt vesz, külső kompenzációs áramkörök tervezhetők a nyomás- és hőmérsékletadatok feldolgozására. Ezek az áramkörök tartalmazhatnak analóg-digitális átalakítókat, mikrokontrollereket és kompenzációs algoritmusokat, amelyek figyelembe veszik a nyomás és a hőmérséklet hatását.
7. Érzékelő kiválasztása:
A mérnököknek figyelembe kell venniük a nyomásérzékelő hőmérsékleti jellemzőit, mielőtt egy adott alkalmazáshoz választanák. A nagy pontosságú alkalmazásokhoz tervezett érzékelők gyakran tartalmaznak információkat a hőmérséklet-érzékenységükről az adatlapokon. A megfelelő hőmérsékleti tartománnyal és kompenzációs képességekkel rendelkező érzékelő kiválasztása biztosítja a pontos méréseket a tervezett működési környezetben.
Ez a távadó a nyomásértékeket szabványos elektromos jellé alakítja át (jellemzően 4-20 mA vagy digitális kimenetek), amely könnyen integrálható vezérlőrendszerekbe, adatgyűjtőkbe vagy ember-gép interfészekbe.
A PB8101CNM úgy készült, hogy ellenálljon a kihívást jelentő környezeteknek, így alkalmas olyan iparágakban történő alkalmazásokhoz, mint a gyártás, a folyamatirányítás, az autóipar, a repülőgépipar és egyebek. A hőmérséklet-ingadozások ellenére a pontos mérések érdekében a távadó hőmérséklet-kompenzációs mechanizmusokat tartalmaz. könnyen integrálható különféle vezérlőrendszerekkel, adatgyűjtő rendszerekkel és egyéb műszerbeállításokkal.
